Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ. A weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. További információk.. Rendben
Termékek Menü
0

Tanácsok használt notebook vásárláshoz

Tanácsok használt noti vásárlásához..

Tudástár – Írta:  | 2009-07-29 08:51

... avagy az első szabály: Don't panic! :)

Kulcsszavak: . notebook . használt . vásárlás

Bevezető

Elöljáróban: ez nem egy komplett kalauz, csak néhány, csokorba szedett gondolat a témával kapcsolatban.

A téma komplexitása amúgy egy kisebb könyvet érdemelne – ha nem lennének a PH! megfelelő gyűjtőtopikjai, ahonnan mindenki informálódhat a kiszemelt konkrét típussal, márkával kapcsolatban. Az indíttatást az jelentette, hogy egyrészt eddig nem láttam erről átfogó írást a PH!-n (ez is csak egy kísérlet erre, nem váltja meg a világot), másrészt a Milyen notebook-ot vegyek?-topik gyakorlatilag új notebook-okkal kapcsolatos kérdésekre korlátozódik. Régen ugyan volt használt notebook-okkal foglalkozó topik is, ám ez kb. másfél éve moderátori döntés alapján bezárásra került, noha a létjogosultsága a témával foglalkozó topiknak nem vonható kétségbe.

A cikket szerkezetileg igyekeztem tagolni a következő pontok szerint (a könnyebb áttekinthetőség kedvéért):

- preferenciák (mire kell, mire szeretnénk használni)
- mire figyeljünk oda a vásárlásnál
- ajánlott típusok
- hasznos linkek (főleg olyan alkalmazásoké, amiket érdemes magunkkal vinnünk teszteléshez)

A szempontok szubjektívek, valamint szűkösebbek valamivel, mint a téma indokolná: sem kétmagos, sem AMD mobilprocesszoros notebook nem volt még a tulajdonomban, így ezekről tapasztalathiány miatt értelemszerűen nem fogok tudni semmi hasznos konkrétumot írni. A téma átfogó jellege miatt képek sem nagyon lesznek, pusztán a szöveg tagolása miatt, "díszítőelemként" rakok be egyet-kettőt.

Amennyiben zavaró hibákat fedeztek fel, nyugodtan írjátok javítással együtt a cikk topikjába, mindössze annyi a kérésem, hogy a kulturált fórumozás szabályait tiszteletben tartva tegyétek ezt. Ha kiegészítést szeretnétek beletetetni, hasonlóképpen járjatok el. Köszönöm.

Preferenciák

Sok ember gondolkodik használt notebook-ban, egyrészt az anyagiak szűkössége, másrészt a nem túl nagy felhasználói igények miatt. Hiszen szövegszerkesztéshez, netezéshez, Youtube-videók megtekintéséhez, .avi formátumú filmek és DVD-k nézéséhez nincsen szükség hiperszuper „gamer-notebook”-ra. Ez a kis írás némi segítséget kíván nyújtani azoknak, akik a felsoroltak miatt használt notebook vásárlásán törik a fejüket.

Az említett feladatokat véleményem szerint egy Tualatin magos Pentium III Mobile processzorral (ez általában 1-1.4 GHz közötti órajelet és 512 kByte L2 cache-t jelent) és 512 MB RAM-mal szerelt notebook is kiválóan el képes látni Windows XP operációs rendszerrel. Vagyis akár már 20-30 ezer forintos árért tudunk venni „kis mindenes” alapgépet, amelyik kielégíti a szerényebb felhasználói igényeket. Ezek a gépek pedig általában már fel vannak szerelve 1-2 USB (1.1) porttal, Ethernet csatlakozóval, illetve PCMCIA-kártyahellyel, így tekinthetjük ezt a szükséges minimumnak, amivel egy átlagfelhasználói igényeket kiszolgáló notebook-nak rendelkeznie kell.

Fontos dolog, amin érdemes elgondolkodni, a méret. Amennyiben csak otthon, asztali gép helyett használnánk a notebook-ot, ellenben gyakran nézünk rajta filmet (a saját kijelzőjén), a 15” vagy afölötti méretet nekünk találták ki. Ha viszont gyakran hurcolásszuk, és fontos a kis méret, kis súly, hosszabb akkuidő, akkor a 12”-14” méretű notik (a subnotebook-ok és ún „thin & light”-kategóriás gépek) vannak nekünk kitalálva.

Dedikált videókártya vs. integrált megoldások: ha nem játszunk/nem használunk videokártya-igényes alkalmazásokat és fontosabb a kicsit hosszabb akkumulátoridő és a valamivel kisebb hőkibocsátás/melegedés, célszerű integrált VGA-val (Intel Extreme Graphics, GMA 900/950/X3100 stb.) kibocsátott notebook-ot venni. Ezek általában olcsóbbak is valamennyivel dedikált megoldásokat használó „testvéreiknél”.

Ha már az akkuidő felmerült, általánosságban igaz az a megállapítás, hogy a kisebb méretű/súlyú notebook-ok kevesebbet fogyasztanak, hiszen főleg utazás közbeni, akkuról való használatra vannak tervezve. Viszont használt gépekről beszélünk, amelyeket legtöbbször nyilván halott vagy félhalott akkumulátorokkal adnak. Szerintem érdemes befektetni egy új, használatlan akkumulátorba, amennyiben főleg arról szeretnénk használni. Ha lehet, részesítsük előnyben a notebook-gyártó által „gyártott” (inkább csak felcímkézett) akkumulátort az utángyártottakkal szemben, valamint lehetőleg keressünk nagykapacitásút (ez subnotebook-ok esetén 6-9 cellás akkumulátort, egyébként 9 cellásat szokott jelenteni). A notebook-ok általában Li-Ion akkumulátorokkal vannak felszerelve, amikkel kapcsolatban az a konszenzus olvasható a legtöbb fórumon, hogy nem szükséges őket „kalibrálni”, karbantartásukkal kapcsolatban pedig annyit érdemes tenni, hogy heti vagy legkevesebb havi rendszerességgel merítsük le őket kb. 10%-ig (nem szabad teljesen lemeríteni őket!), még akkor is, ha hálózatról használjuk egyébként. Úgy tűnik, hogy az, ha az akkumulátort kivesszük a gépből és tároljuk, nem feltétlenül javítja az élettartamát. Ha mégis ezt tesszük, akkor érdemes kb. 40-50%-ra lemerített állapotban, hűvös, száraz helyre eltenni.

Kijelző. A legtöbb notebook TN+ panellel van felszerelve, általában az XGA (1024*768) felbontás szokott a leggyakrabban előfordulni. Ha amatőr képszerkesztésre is használjuk pl. a gépet, akkor célszerű ennél jobbat (pl. SXGA+ felbontásút – 1400*1050) keresni. Amennyiben nem szeretjük a TN+ paneleket, van néhány notebook, amelyet IPS panellel szereltek, de ezek ritkán fordulnak elő és drágábbak is TN+os társaiknál. Ezek általában 15” kijelzős modellek, ilyenek pl. az IBM Thinkpad A30p/A31p, T42p/T43p, R50p/R51p, illetve némelyik HP nw és nc8000 modell.

Kis táblázat a leggyakrabban használt felbontás-rövidítésekről.

Az optikai meghajtó, főleg a DVD-író szükségessége kérdéses. A haszna az elején nyilvánvalónak tűnik, hiszen esetleges operációs rendszer (újra)telepítés esetén nagyon jó, ha van, és „különben is, minden eshetőségre” – de ezen kívül nem biztos, hogy sokat használja az ember, hacsak nem telepít lemezről alkalmazásokat/játékokat, illetve DVD-lemezről szeretne filmet nézni. Azt is vegyük figyelembe, hogy egy belső optikai meghajtó is plusz súlyt jelent, és valószínűleg nem egy hosszabb vonatút közben szottyan kedvünk a házi videóinkat archiválni. Érdemes tehát magunkba nézni, hogy kell-e nekünk pl. DVD-író, nem biztos, hogy megéri a költségeket, amibe egy régi notihoz való kerülne, ha pedig van asztali gépünk, akkor akár az otthoni hálózatról is meg lehet oldani a szükséges adatok lemezre pörkölését, illetve külső, USB csatlakozós DVD-író is felmerülhet, mint alternatíva. A külső merevlemezek, nagy tárolókapacitású pendrive-ok elterjedésének idejében ennek fontossága amúgy is visszaszorulóban van.

Wireless LAN, bluetooth. Minél régebbi egy noti, annál valószínűbb, hogy nincs benne (belső) wifi, illetve bluetooth. Ezek széles körben a Centrino platformra* épülő notebook-okkal terjedtek el, ha ilyen notebook-ot látunk wifi és bluetooth nélkül, 90%-os valószínűséggel elmondható, hogy az előkészítés (miniPCI kártyahely + antennák a kijelző kávája alatt) megtalálható, így utólag is tudjuk pótolni ezeket. Amennyiben ennél régebbi a gépünk, vagy drágának tartjuk ezt a megoldást, érdemes jó PCMCIA wifi kártyát keresni, amelyik legalább a b/g szabványt ismeri.

A legegyszerűbb megoldás, ha notebook-unk nem rendelkezik wifivel.

A bluetooth valamivel ritkább feature, de itt is érdemes elgondolkodni, hogy valóban szükségünk van-e rá. (Nekem pl. nem igazán, ritkán használok bluetooth-os egeret, telefonnal való szinkronizálásra pedig az adatkábelt részesítem előnyben.)

Az Intel meghatározása szerint a Centrino platform Intel Pentium M (Banias vagy Dothan magú) processzor (amiket később felváltottak a Core Duo/Core 2 Duo-k), Intel chipset és Intel wifi-kártya részegységekből áll. Ha valamelyik ebből nincsen meg (pl. Intel helyett Atheros wlan vagy VIA-chipset-re épülő notebook-alaplap), akkor az adott gép nem jogosult a „Centrino” megjelölésre. Széles körben elterjedt hiba egyébként, hogy a Pentium M processzorral szerelt gépeket „Centrino” processzorosként írják le az eladók az apróhirdetésekben.

Mire figyeljünk oda?

A tudatos és körültekintő vásárló elsősorban utánanéz az adott gép típusának, felszereltségének, az operációs rendszernek, amivel a gépet szállították, nem fél elkérni az eladótól a szériaszámot, ill. Everest-riportot. Ha bármi gyanús dolgot tapasztalunk, inkább álljunk el az üzlettől, amíg még nem köteleztük el magunkat. A használt notebook vásárlása mindig rizikós.

Ha van rá lehetőség, legalább egy hét garanciát kérjünk az eladótól, ha van valamilyen hibája a notebook-nak, ami vásárláskor nem volt észrevehető, abba egy hét intenzívebb használat után valószínűleg belefutunk.

Magától értetődik, hogy esztétikai szempontból minél kevésbé legyen karcos, repedt a kasztnija a gépnek, ezt nem hiszem, hogy bővebben ki kellene fejteni. Alaposan nézzük meg a zsanérokat, mennyire lazák, van-e holtjáték, repedés a környékükön a burkolatnál. Vegyük kézbe, ölbe a masinát, mennyire érezzük stabilnak, van-e recsegés-ropogás az illesztéseknél. Figyeljünk arra, hogy mennyire melegszik a gép az aljánál, mennyire meleg levegőt fúj ki a ventilátor.

A kijelzőn nézzük meg, vannak-e foltok, (sub)pixelhiba, homályos rész, homogén-e a háttérvilágítás. Küldjük el sleep-be a gépet, a fedél lecsukásával, nézzük meg, hogy a felnyitásánál gond nélkül visszakapcsol-e a háttérvilágítás. Figyeljünk arra, hogy bekapcsoláskor a TFT nem vörös/rózsaszín árnyalatú-e először – ez ugyanis a háttérvilágítás elöregedésére utal.

Tipikus subpixel-hiba.

Ha lehetséges, teszteljük le a HDD-t, a memóriát, nézzük meg Everest-tel, hogy a gép valóban azokból az alkotórészekből áll össze, amikből össze kellene állnia, teszteljük a portokat (pl. USB-t a Total Commander másolástesztjével – nem szabad elfelejteni, hogy sok kis fájl értelemszerűen lassan kerül másolásra!), az optikai meghajtót (mindent olvas/ír, amit kell).

Vigyünk magunkkal fülest, hogy ellenőrizzük a hangkimenetet, esetleg headset-et, hogy a mikrofont is, zongorázzuk végig a hangerőállító gombokat és az egyéb speciális feature-k elérését szolgáló gombokat is. Gépeljünk a billentyűzettel: kényelmes-e, minden gombütésre reagál-e a gép.

Ajánlott típusok

Mit érdemes ajánlani? A „szükséges minimum”-ról, ami elegendő lehet, már írtam korábban. Processzor szempontjából érdemes a Pentium III Mobile, Pentium M processzorokkal szerelt gépeket venni, ha lehet, a Pentium 4 Mobile és asztali P4 processzoros gépeket kerüljük el – melegednek és meglehetősen sokat fogyasztanak, tisztelet a kivételnek. Hasonló problémák merültek fel a Turion 64 előtti AMD mobilprocesszorokkal kapcsolatban.

Amit érdemes fontolóra venni, hogy fórumokon arról is meglehetősen nagy konszenzus alakult ki, hogy használt notebook vásárláskor lehetőleg a valahai business class kategóriás gépek között nézelődjünk. Miért is?

A business class kategóriás gépek nem egyszer rosszabbak felszereltségre otthoni felhasználásra tervezett társaiknál, ám minőségibb házzal, összeszereléssel kerültek forgalomba (pl. magnézium-alumínium ház műanyag helyett stb.). Ennek megfelelően jobban bírják a használatot, kevesebb halálozik el belőlük az évek folyamán. Ez egy általános megfigyelés, kivételek értelemszerűen vannak, egyszerűen a tapasztalatok ezt mutatják.

Ilyen típusok, amik bizonyítottak az évek folyamán: IBM/Lenovo Thinkpad T/X (és kisebb mértékben R, A) széria, HP nc4xxx/6xxx/8xxx és nw (és kisebb mértékben nx) szériák, valamint Compaq Armada és Evo nxxxc, Dell Latitude D4xx/6xx/8xx szériák, valamint C400, Toshiba Portege R és M széria, Tecra szériák, Fujitsu-Siemens Lifebook-ok. Ezek ajánlottak általában.

Pár ajánlott modell (a teljesség igénye nélkül, kiegészítéseket várok):

Subnotebook-ok (Pentium III kategória, 12” vagy annál kisebb méret, általában nincs vagy külső optikai meghajtó, USB 1.1):
Compaq Evo n400c, Compaq Armada E300, IBM Thinkpad X20-24 és X30, Dell Latitude C400, Toshiba Portege 3500, Sony Vaio Picturebook-ok* stb.

a Picturebook-ok kicsit kakukktojások, Pentium III helyett Transmeta Crusoe processzorokkal vannak szerelve.

Subnotebook-ok (Pentium M):
HP nc4xxx, IBM Thinkpad X31/32, X40/41, Dell Latitude D4xx, Toshiba Portege R100, Portege M100/200/300 (van beépített optikai meghajtójuk) stb.

Thin & light (13.3”-14.1”) – Pentium III:
Compaq Evo n600c, HP Omnibook XE3, Compaq Armada E500, IBM Thinkpad T20-23 stb.

Thin & light (13.3”-14.1”) – Pentium M:
HP nc6xxx, IBM Thinkpad T40-43 (és ezek „p”-s változatai), Dell Latitude D600-610, Toshiba Tecra S1, M1, F-S Lifebook S7010 stb.

Desktop replacement (DTR) – 15” vagy afölött:
IBM Thinkpad A30, A30p, A31, A31p (noha az A31 és A31p Pentium 4 Mobile processzorral van szerelve, az utóbbi az IPS kijelző miatt főleg az ajánlottak közé tartozik), Thinkpad T42/T42p/T43/T43p, Dell Precision, valamennyire Thinkpad R50-52 (különösen ezek p-s változatai: jobb, többnyire IPS kijelző, ahogy a 15" T42-43p-knél is!), HP nw sorozat, valamennyire HP nx széria stb.

Hasznos linkek

Everest - http://www.lavalys.com

PC Wizard (ingyenes alternatíva az Everest helyett) - http://www.cpuid.com/pcwizard.php

Mobile meter (a processzor hőfokának mérésére, az akkumulátor töltöttségének, élettartamának ellenőrzésére) -http://www.softpedia.com/get/System/System-Info/MobileMeter.shtml

Dead Pixel Buddy (a pixelhibák kiszűrésére) - http://laptopshowcase.co.uk/downloads.php?id=1

HD Sentinel (merevlemez állapotának tesztelésére, ellenőrzésére) - http://www.hdsentinel.hu/

memtest86 (memóriák tesztelésére, boot CD-re kell kiírni) - http://www.memtest86.com/download.html

*

Újabb gépekkel kapcsolatban pedig összefoglalóan itt olvashatod Spyduck cikkét.

Tim82